Novemberben csökkent az építőipar termelése, de a rendelésállomány 26,7 százalékos emelkedése az infrastrukturális projektekben bizakodásra ad okot. A vállalatok azonban továbbra is kivárnak a bizonytalan gazdasági környezet miatt.
Molnár Dániel, a Makronóm senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Az építőipar termelési volumene tavaly novemberben 1,7 százalékkal maradt el a megelőző évi szintjétől, miközben havi alapon 2 százalékkal csökkent. Ez utóbbi adat, hasonlóan az iparhoz, az októberi kiemelkedő, egyben 4,6 százalékos bővülés korrekciója is, illetve rámutat az ágazat termelésének volatilitására.
Az építőipar két főcsoportja novemberben is merőben eltérő képet mutatott, az egyéb építmények építése 8,2 százalékkal bővült, és itt a havi index is kismértékű növekedést jelez. Ebbe a csoportba nagyobb részben olyan projektek tartoznak, amelyek a költségvetési szférához kötődnek, például az utak, a vasutak, a hidak és a vezetékek építése. A főcsoport kilátásai összességében pozitívak, bár október után novemberben is jelentősen, kevesebb mint a felére csökkent az új szerződések volumene, a hó végi rendelésállomány még ezzel együtt is 26,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Az épületek esetében a termelési volumen 9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben havi alapon is érdemi, 5,7 százalékos zsugorodást regisztrált a KSH. Az épületek kivitelezése nagyobb részben a vállalati szférához kötődött,
a gyengébb teljesítmény így leginkább a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságnak tudható be, amely visszafogja a vállalatok beruházási hajlandóságát és kivárásra ösztönzi őket.
Ezt tükrözi vissza, hogy az új rendelések volumene itt is jelentősen, több mint a harmadával csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A főcsoport rendelésállománya azonban még ezzel együtt is csak 2,1 százalékkal maradt el a 2023. novemberitől.
Az építőipar teljesítménye kapcsán idén a vállalati beruházások lesznek a döntők. Kormányzati oldalról jelentős kereslet elsősorban az útépítések terén jelentkezik majd, amely már a szerződéses adatokban is megjelenik, miközben
lakossági oldalról is érdemben fokozódhat az igény a lakásépítések és -felújítások kivitelezésére, amelyet a kormányzati intézkedések is ösztönöznek, mind keresleti, mind kínálati oldalról.
A kérdés az, hogy a vállalati oldalon mennyire oldódik majd az óvatosság, mennyire mernek majd a döntéshozók beruházásokba belevágni. Ennek kapcsán, habár a Demján Sándor Program elemei támogatják a kkv-szektor fejlesztéseit, a szűk keresztmetszetet továbbra is a külső kereslet alakulása jelenti. Javuló kilátások esetén az építőipari megrendelések is felfuthatnak érdemben, ami a beszállítókon keresztül a feldolgozóipar több ágában is keresletet generálhat.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Rosta Tibor
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,7 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig soha nem látott alacsony szinten maradt. A gazdasági környezet stabilizálódása esetén újra lendületet kaphat a munkaerőpiac, erősítve a foglalkoztatási mutatókat.
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Úgy tűnik, mégsem táncol mindenki mindig úgy, ahogy az ukrán elnök fütyül. Kérdés, hogy ezt Zelenszkij tudomásul veszi-e.
A német olvasók is szembesülhetnek rövidesen az igazsággal.
Az ügyet a rendőrség és a BKV egyaránt vizsgálja.
Európa széthulló egysége közepette Magyarország döntései kulcsfontosságúvá válhatnak.
